|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 53 találat | lapozás: 1-30 | 31-53 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Deutsch Tamás 2010. július 22.Számmisztika TusványosonA magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón. Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből. „Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba. A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött. A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő. Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak. „Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország. „Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője. Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg. Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 22.Párbeszéd és összefogás TusványosonA magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak. Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról” sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is. Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását. Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Basescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 15.Erdélyi krónikások az Európai ParlamentbenErdélyi újságírók tettek munkalátogatást múlt héten az Európai Parlamentben Tőkés László alelnök meghívására. A jól szervezett háromnapos brüsszeli programon alulírott képviselte a Reggeli Újságot. A látogatás során EP-képviselőkkel találkoztunk, betekintést nyerhettünk a parlament működésébe, valamint tapasztalatokat gyűjthettünk. A csapatot Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki elnöke vezette, segítette. Az EP-ben találkoztunk Szilágyi Zsolt alelnöki kabinetfőnökkel, aki megmutatta többek között az EP plenáris üléstermét. Ezután egy beszélgetésre került sor Panyi Miklóssal, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) magyar képviselőcsoportjának sajtótanácsosával, valamint Forgács Annamáriával, az EP elnöki kabinetjének munkatársával. Panyi elmondta, főleg írásban kommunikálnak az újságírókkal és rajtuk keresztül az olvasókkal. Azt szeretné, hogy ne csak a pályázatok jussanak az emberek eszébe, amikor az EU-ról beszélnek. A lapokban többnyire az utolsó oldalakon szerepelnek eldugva az EP-közlemények. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a közérthetőbb hírek sokat javítanának az olvasók álláspontján, ezzel a tanácsos is egyetértett, hozzátéve azt is, hogy olykor nehéz a közérthető és ugyanakkor precíz megfogalmazás között megtalálni az egyensúlyt. Forgács Annamária az elnöki kabinet működéséről beszélt nekünk, ezután ellátogattunk a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli kirendeltségéhez, ahol Harsányi Csaba, az MFB brüsszeli képviseletének vezetője fogadott. Elmondta, amikor folytak a tárgyalások az EU-hoz való csatlakozásról, azt a feladatot kapta, hogy az MFB-t olyan egyesületekbe vetesse fel tagként, amelyek európai állami pénzintézeteket tömörítenek. Ez sikerült, s a gyümölcse meg is látszik: a magyar gazdaság a bankon keresztül jutott EU-s támogatásokhoz. Harsányi – miután bemutatta a bank történetét és célkitűzéseit – végigvezette a csapatunkat a kirendeltség épületében. Ezután az EP-ben What role does business play in Human rights? címmel kezdetét vette egy konferencia, amelyen jelen lehettünk mi is. Kitárult előttünk az EP kapuja A nap végén egy találkozót szerveztek nekünk Tőkés Lászlóval. Schmitt Pál leköszöntével megüresedett az EP-alelnöki tisztség, ennek a betöltésére az Európai Néppárt erdélyi képviselőnket jelölte a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására. Az alelnök feladatkörébe az oktatás, a kultúra és az egyházi párbeszéd kialakítása tartozik, valamint a Nyugat-Balkán bővítési ügyei. Az összejövetelen kötetlen beszélgetés alakult ki a részvevők között. A vacsora után Erdélyt érintő kérdésekről, politikai témákról is szó esett. Belefeledkezve a jó hangulatú társalgásba, észre sem vettük, hogy az étterem lassan bezár. A szállodához vezető úton lehetőségünk nyílt megnézni az óváros középpontját, a főteret (franciául Grand-Place). Gótikus és barokk stílusú épületek között járva megpillanthattuk a városházát, amelyet céhházak vesznek körbe. A téren egy hatalmas feldíszített fenyőfa állt, nem messze ettől a betlehemi jászol. A szent ünnephez közeledve karácsonyi kedvcsináló videó-összeállítást vetítettek a városháza falára, eközben a hangfalakból alkalomhoz illő dalok szóltak. Másnap a szmolenszki légi katasztrófáról tartottak konferenciát a parlamentben. Katyn falu közelében a szovjetek 1940-ben húszezer lengyel hadifogoly tisztet mészároltak le. A vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre utazott a lengyel államelnök, Lech Kaczyński a feleségével, valamint az ország politikai, katonai és társadalmi életének számos vezetőjével. A gép idén április 10-én zuhant le 96 utasával a szmolenszki katonai repülőtér közelében, a tragédiát senki sem élte túl. A konferencián felszólalt a katasztrófa áldozatainak néhány családtagja, mások mellett a néhai elnöki pár lánya, Marta Kaczyńska. Mint kiderült, az elhunytak hozzátartozói kételkednek a nyomozás eredményében. A vizsgálat során a hatóságok azt állapították meg, hogy a pilóta hibázott, figyelmen kívül hagyta a jelzéseket, melyek azt mutatták, hogy túl alacsonyan repülnek. A hozzátartozók nem elégedettek a megállapításokkal. Az értekezleten rávilágítottak a tragédia gyanús körülményeire, például hogy hiányosak a boncolási adatok, nem végeztek DNS-tesztet, nem történt meg az összes maradvány azonosítása, nem engedélyezték az exhumálást, nem tájékoztatták megfelelően a nyomozásról a családtagokat; az a kérdés is felvetődött, hogyan zuhanhatott le a gép olyan rövid idő alatt, s hogy a fák miként maradhattak sértetlenül a katasztrófa helyszínén. A hozzátartozók egy vizsgálóbizottság felállítását kérik az igazság kiderítésére, valamint Jerzy Buzek EP-elnök segítségét, támogatását. Jelen lehettünk a Magyar Néppárti Delegáció ülésének nyilvános részén. Tőkés László bemutatott minket az egybegyűlteknek. Gyürk András küldöttségvezető köszöntött, gazdag tapasztalatgyűjtést és hasznosan időtöltést kívánva. Az ülésen szó esett egyebek mellett a schengeni övezet bővítéséről. Tőkés László kijelentette, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja Románia schengeni övezetbe való felvételét. Jakabos Janka és Szilágyi Zsolt ezután Sandu Eugennel, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) román képviselőcsoportjának sajtótanácsosával ismertetett össze bennünket, aki – miután beszélt EP-beli teendőiről – megmutatta a parlament sajtóközpontját, illetve a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónőről, Anna Politkovszkajáról elnevezett sajtótájékoztató-termet. Az autonómia alapköve a kultúra és a nyelv megőrzése, védelme Röviddel ezután Ramon Tremosa i Balcells EP-képviselővel találkoztunk, akivel a katalán önrendelkezésről beszéltünk. 1936–1975 között, a Franco-rezsim alatt a katalán helyett a spanyol nyelvet használták Spanyolország leggazdagabb tartományában, Katalóniában. A képviselő beszélt arról, miként telepítették be a spanyolokat a diktatúra alatt Barcelona környékére, gyűrűt alkotva a város köré. Miután meghalt Franco, a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma az ország lakosainak több mint tizenöt százalékát teszik ki a katalánok. Már nem tekinthetők kisebbségnek, amióta autonómiában élnek. A képviselő a katalán nyelv megőrzésének fontosságáról is beszélt. Elmondta, nem számít, ki liberális vagy kereszténydemokrata, egységesen védik a nyelvüket és a kultúrájukat, ez képezi az autonómiájuk alapját. A kisebbségek sorsára vonatkozó kérdésekben továbbra is érzékenyek maradtak, legyen szó róluk, vagy más nemzetekről. Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottságának alelnökével, Theodor Stolojannal beszélgethettünk ezután. Az EP-képviselő, aki a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottságnak is a tagja, kijelentette, a gazdasági válság enyhítésére Magyarország okos előrelépést tett az adócsökkentéssel. Szerinte pár év múlva a szomszédos ország nem lesz már krízishelyzetben. Romániáról más a véleménye: azt mondta, a recesszió megoldására át kellene alakítani a szociális ellátórendszert. Arra utalt, hogy kikötésekkel kellene a társadalmi segélyeket folyósítani. Közvetlenül ezután Schöpflin György EP-képviselővel találkozhattunk, aki egyebek mellett az alkotmányügyi bizottság, valamint az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja a parlamentben. A könnyített honosításról kérdeztük a politológust, aki azt válaszolta, Szlovákiában problémát jelentett ez, Romániában viszont nem. Orbán Viktor szavait idézve úgy vélekedett, nem volt ilyen jó viszony Magyarország és Románia között évtizedek óta. A honosításnak az a célja, hogy a határon túli magyarok ne legyenek idegenek az anyaországban. Jogaikra vonatkozóan kijelentette, csak azoknak kellene szavazati jogot adni, akik Magyarországon laknak. Az új magyar alkotmányról azt mondta, tudomása szerint áprilisban lépne érvénybe. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága az új alaptörvény koncepcióját december első felében vitatja meg, majd az Országgyűlés elé terjeszti. Az alapvető rendelkezések között rögzítenék, hogy Magyarország viseljen felelősséget a határain kívül élő magyarok sorsáért. A munkaanyag egyaránt számol az egy- és a kétkamarás parlamenttel is. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület lenne, tagjai lennének a történelmi egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek. Továbbá rögzítenék, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén illesse meg a választójog. Megszűnne a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a képviselőknek nem kellene új miniszterelnököt megnevezniük a bizalmatlansági indítvány benyújtásakor. A schengeni csatlakozásról is szó esett. E tekintetben a képviselő nem túl bizakodó, szerinte Franciaország hozzáállása miatt nem veszik fel sem Romániát, sem Bulgáriát a schengeni övezetbe. A törökök EU-s csatlakozásáról annyit mondott, hogy Törökország nem szeretne uniós tagállam lenni, mivel nem hajlandó teljesíteni a felvételi követelményeket. Nem értik például, mit jelentenek a gyermekek és a nők jogai. Mindezek ellenére komoly esélye van arra, hogy a Közel-Keleten fontos regionális hatalmi pozíciót töltsön majd be. Erdély regionális felosztásába nem szól bele az EU Brüsszeli ottlétünk utolsó napján lehetőségünk nyílt beszélgetni Járóka Lívia magyar EP-képviselő tanácsadójával, Ökrös Oszkárral, aki a romastratégiát részletezte. A kérdés európai üggyé vált. A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, a felnőttoktatás, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a közmunkaprogramba való bevonás, versenyképes szakmák képzése – tehát minden olyan megoldás, ami a romák társadalmi beilleszkedéséhez vezethetne – egyaránt kapcsolódik a stratégiához. A tájékoztatást követően Deutsch Tamás EP-képviselővel találkoztunk, aki az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának az alelnöke, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottságnak a tagja. Mivel Románia regionális felosztás előtt áll, megkérdeztük, szerinte mi lenne célszerűbb: történelmi, etnikai vagy gazdasági szempontok alapján kellene-e meghatározni a régiókat. Nem titok, sokan tartanak attól, hogy Székelyföld több részre szakad majd. Deutsch Tamás azt válaszolta, az lenne az ideális, ha Erdély regionális felosztása egyszerre lenne nemzetpolitikailag kielégítő és az uniós támogatások szempontjából is kedvező. Hogy végül miként alakul majd a regionális felosztás, az a tagállam saját szuverén döntése lesz. Az EU a szubszidiaritás elvére épül, ez azt jelenti, hogy nem szólhat ebbe bele, csak segíthet, koordinálhat. Felvetődött az a kérdés is, hogyan képzelhető el majd a sportélet a könnyített honosítás után. A képviselő azt válaszolta, a határon túli magyar közösség fiataljainak ez egy karrierlehetőség, magyar színekben válhatnak akár a világ legjobb sportolójává, arra viszont ügyelni kell – hívta fel a figyelmet –, hogy ez ne alakuljon át a legtehetségesebbek „levadászására.” A háromnapos tartalmas brüsszeli munkalátogatás után tapasztalatokkal gazdagodva térhettünk haza. Az EU-parlamentbe, illetve az ott zajló sokrétű munkába való betekintés mellett számos érdekes témáról is szót válthattunk, amelyek nem csupán az újságíró szemszögéből érdekesek: a válságkezelés, az önrendelkezés, az új magyar alkotmány, a könnyített honosítás, a schengeni csatlakozás, valamint a regionális felosztás kérdése minden erdélyi-partiumi számára fontos, sorsmeghatározó. Ladányi Norbert, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. november 15.Brassói Magyar Napok: tegnap este zárult a kilencnapos rendezvényJövőben folytatjuk! Fábry Sándor humorestje zárta hétfőn, november 14-én a 71 év után először megrendezett Brassói Magyar Napokat. Az érdemes művész nemcsak kiváló humorával kápráztatta el a brassói magyarokat, hanem azzal a személyes vallomásával is, hogy nagyapja 1880-ban Brassóban született, így először lévén a Cenk alatti városban, az előadás mellett a levéltárban is kutatott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte eseménysorozaton 9 napon keresztül 25 rendezvény mozgatott meg több mint 10 ezer Brassó megyei magyart. Mintegy 23 támogató, 25 partnerszervezet, 27 médiapartner, valamint sok önkéntes állt a Brassói Magyar Napok mögött, példátlan összefogást tanúsítva. A rendezvénysorozat védnökei: Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese; Németh Zsolt, parlamenti államtitkár; Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke; Deutsch Tamás, Európai Parlamenti képviselő; Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete. Dr. Semjén Zsolt levélben biztosította a rendezvény résztvevőit arról, hogy a szórványkérdés kikerült a perifériáról, és egyenrangú részese lett az egységes nemzetstratégiának, az idén októberben elindított Nemzeti Regiszter pedig immár intézményes formában is megerősíti a kormány hitvallását, mely szerint a nemzet minden tagja, legyen bárhol is a világban, egyformán fontosnak számít. A Brassói Magyar Napok kiemelt meghívottja a délvidéki szórványból először Brassóba érkező Rúzsa Magdi volt, akinek koncertje mintegy 1500 személyt vonzott Brassó megyéből, de a Székelyföldről is. A II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – amelyen felszólalt az első hivatalos erdélyi útján lévő dr. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csete Örs, a Határtalanul program vezetője is – adott helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szórványtanácsa megalakulásának. Igen nagy sikerű volt a mintegy 600 érdeklődőt megmozgató Ökumenikus Kórustalálkozó, vagy a hagyományos termékek kétnapos vására, a gyerekek kézműves műhelye is. Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében elmondta, hogy a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni, összekovácsolni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapokban. Kiemelte, hogy a stratégiai cél az, hogy a brassói magyarság, a nemzet délkeleti határának őrsége, erős pilléreken álljon, és a tömbmagyar vidékek, a Székelyföld mellett nem szabad elfeledkezni az erdélyi szórványról sem. Beszéde végén ígéretet tett arról, hogy jövőben ugyanitt, hasonlóan, de még változatosabb programmal folytatódnak majd a Brassói Magyar Napok. Erdély.ma 2011. november 15.Tegnap este ért véget a Brassói Magyar Napok rendezvénysorozatNovember 6-14. között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Magyar Napokat szervezett Brassóban. Az esemény több mint tízezer Brassó megyei magyart mozgatott meg. Mintegy 23 támogató, 25 partnerszervezet, 27 médiapartner, valamint sok önkéntes állt a rendezvény mögött. A programsorozat védnökei: Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese; Németh Zsolt, parlamenti államtitkár; Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke; Deutsch Tamás, Európai Parlamenti képviselő; Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete. A kiemelt meghívott a délvidéki szórványból először Brassóba érkező Rúzsa Magdi volt, akinek koncertje mintegy 1500 személyt vonzott a színpad elé. A II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – amelyen felszólalt az első hivatalos erdélyi útján lévő dr. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csete Örs, a Határtalanul program vezetője is – adott helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szórványtanácsa megalakulásának. Fábry Sándor humorestje zárta hétfőn, november 14-én a 71 év után először megrendezett Brassói Magyar Napokat. Az érdemes művész nemcsak kiváló humorával kápráztatta el a brassói magyarokat, hanem azzal a személyes vallomásával is, hogy nagyapja 1880-ban Brassóban született, így először lévén a Cenk alatti városban, az előadás mellett a levéltárban is kutatott. Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében elmondta, hogy a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapokban. Jövőre még változatosabb programot ígért. (közlemény) Transindex.ro 2012. január 3.Hősök, királyok, szentek a Magyar Nemzeti GalériábanA miniszterelnök nyitotta meg a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. Később az Operaházban gála- estet tartottak az alaptörvény hatályba lépésének alkalmából. A tárlat historikus tablókon, portrékon, ritkán látható történelmi dokumentumokon és tárgyakon keresztül idézi fel a magyar államiság ezer évét. Orbán Viktor beszédében kiemelte: Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek „erő- és jellempróbát” is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról.” A kormányfő a vasárnap hatályba lépett alaptörvény előtt tisztelgő, a kommunizmus előtti időszakot feldolgozó tárlatot grandiózusnak és bensőségesnek nevezte. Azt mondta: a „kétharmados parlamenti forradalom” vezetett az alaptörvényhez, amellyel „gránitszilárdságú alapot” teremtettek. Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye. „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni” – jelentette ki. Mint mondta, a tárlat megemlékezik azokról a történelmi nagyságokról, akik életüket, erejüket és tehetségüket áldozták a nemzetért, a kereszténységért és a függetlenségért. A miniszterelnök szerint az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata” is egyben, „megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk”. Hozzátette: „Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül.” Katona Tamás történész beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történelme során mindig alkotmányos ország volt. Az alaptörvény jelentőségét méltatva kiemelte: az ország ezzel visszafoglalta saját történelmét. Mint a megnyitót megelőző tárlatvezetésen Bellák Gábor és Bakó Zsuzsanna kurátorok elmondták, a Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével létrejött kiállítás a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt évszázadait. A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét: a 13,55 x 4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet. A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya. Az új alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az MTI-nek korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt újhistorikus festménnyel együtt a Hősök, királyok, szentek című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Kerényi Imre a megnyitó előtt mutatta be az alaptörvény díszkiadását, melyet a tárlat közönsége is fellapozhat. A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig látogatható. Schmitt: erőt ad az új alaptörvény A köztársasági elnök szerint az új alaptörvény az a „jó föld, amelyre szükségünk volt, amelyből a lelki, szellemi és gazdasági megújulásunk sarjadhat”. Schmitt Pál úgy véli: mostantól az új alaptörvény ad különleges tartást és szilárdító erőt, amikor szinte naponta kell megújulni, új utakra lépni, illetve erős viharban helytállni. A vasárnap hatályba lépett alkotmány tiszteletére a Magyar Állami Operaházban hétfőn rendezett gálaesten az államfő hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, „ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”. Kiemelte: az alaptörvény attól különleges, hogy a „lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”. „Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya” – mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik „ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak”. Schmitt: az alaptörvény a nemzeti és az európai értékekre építve született Szólt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez -, az egyéni és a közösségi jogait – fejtette ki a köztársasági elnök. Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, és megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit. Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával – „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta. A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő. Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről. hirado.hu Erdély.ma 2012. április 24.OGY - nemzeti összetartozás bizottsága: napirenden Kárpát-medencei civil szervezetk tevékenységeAz önkormányzatok, a civil és a vállalkozói szféra szorosabb együttműködését szorgalmazta a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség ügyvezetője az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden. Szabó Magdolna felidézte, hogy az egyesület gondolata 2005-ben született meg az állampolgárságról tartott eredménytelen népszavazás után, a határon túli magyar kapcsolatok megerősítésére. Célként fogalmazódott meg az is - folytatta-, hogy az önkormányzati kapcsolatokat határon innen és túl új alapokra helyezzék. A szervezet tényleges megalapítására végül 2007-ben került sor, és a szövetségnek mára közel száz önkormányzat a tagja, a magyarországiak mellett Felvidékről is bekapcsolódnak képviselőtestületek munkájába. A szövetség elnöke Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, társelnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Az ügyvezető kiemelte, hogy szoros kapcsolatra törekednek a térségi, települési szervezetekkel, és feladatuknak tekintik az érdekképviselet mellett a pályázatfigyelést, információközvetítést, szakmai konferenciák szervezését, valamint a karitatív tevékenységet is. Kitért arra, hogy 2011.májusában nyitották meg brüsszeli irodájukat, és terveik között szerepel - a sikeres pályázást elősegítendő - előzetes pályázatértékelés kifejlesztése. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy naprakész és folyamatos a kapcsolat a parlament brüsszeli irodájával. A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Zarándokút Egyesület tevékenységéről is. Rumi Imre elnök az egyesület négyéves tevékenységéről szólva kiemelte: a magyar zarándokút gondolata 2008-ban fogalmazódott meg a spanyol El Camino mintájára. Kezdeményezésükkel megkeresték az önkormányzatok szövetségét, és úgy döntöttek, hogy önkormányzati társulás biztosítsa az út hátterét. Közlése szerint igyekeztek megkeresni azokat a helyeket, ahol nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, és a magyar vallástörténet fontos kegy-, vagy szenthelyként tartja számon. Tájékoztatása szerint az önkormányzati társulás 2010.novemberében jött létre 24 taggal, számuk mára 31-re bővült. Az elnök kiemelte: Magyarországon nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, ennek óriási szerepe van a hazaszeretetre nevelésben, és az összetartozás erősítésében. Jelezte: jelenleg az út Esztergomból vezet Máriagyűdre, és a tervek szerint ez alapja lehet majd a lengyelországi Czestochowa és a Bosznia-Hercegovinában található Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton, a teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. A teljes útvonal bejárása 15-25 napot igényel. Mint elmondta: a zarándokúton résztvevőknek egy zarándokútlevelet kell kiváltaniuk, és ezzel vehetők igénybe a kedvezményes szálláshelyek. Tájékoztatása szerint az idei évre célként jelölték meg, hogy legalább ezren váltsák ki az útlevelet, ezt az eddigi adatok szerint messze meg fogják haladni. Öt év múlva éves szinten a tízezer zarándok elérése a cél - mondta Rumi Imre. MTI 2012. június 4.Cseke Attila elutasította a nyilvános vitátNem fogadta el Cseke Attila, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje Zatykó Gyulának, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) polgármesterjelöltjének nyilvános vitára történő meghívását. Minderre a szövetségi politikus pénteki válaszleveléből derült fény. Cseke egyben bűnnek nevezte azt, hogy Zatykó is versenybe szállt, szerinte ugyanis ellenkező esetben lett volna esély arra, hogy magyar elöljárója legyen a városnak. Válaszképpen szombati sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje úgy vélte: nem volt bűn elindulni. „Nem mondanak igazat, amikor azt hangoztatják, hogy egyetlen magyar jelölttel lehetett volna esély arra, hogy a városnak magyar polgármestere legyen. Nem mondja ezt komolyan Cseke Attila sem, aki azért nem indul a tanácsosi listán, mert nem akar Váradon maradni, vissza akar menni Bukarestbe. Csak riogatni akarják az embereket” – szögezte le Zatykó, aki szerint előfordulhat, hogy Cseke azért nem vállalta a nyilvános vitát, mivel programja „más fajsúlyú”, mint az EMNP-é. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte az a tény, hogy Váradon az RMDSZ jelöltje csak a kormánypárti polgármesterjelölttel hajlandó tárgyalni, lehet-e egy országos stratégia része, Zatykó Gyula azt mondta, megtörténhet, hogy az RMDSZ már helyezkedik. „A jelenlegi kormánypártok már kimutatták a foguk fehérjét, elég csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet vagy a Nyirő-ügyet megemlíteni. Ha az RMDSZ ezzel a pártszövetséggel fog lepaktálni, az felér a magyar nemzetnek való hátat fordítással” – szögezte le az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje. A sajtótájékoztatón részt vett Deutsch Tamás Fideszes európai parlamenti képviselő is. „Az elmúlt hetekben olvasva-hallva az erdélyi magyar közéletben megfogalmazott állításokat, olyan érzésem támadt, mintha nem 2012-t, hanem 2007-et írnánk” – fejtette ki. Mint felidézte, az akkori riogatások sem váltak valóra, hiszen bejutott az Európai Parlamentbe a függetlenként induló Tőkés László, illetve az RMDSZ két jelöltje is, miközben a következő EP-választásokon, amikor közös listán indultak, szintúgy három magyar jelöltet sikerült a romániai magyarok szavazataival bejuttatni az Európai Parlamentbe. Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár) 2014. február 20.Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (február 12-18.)Tőkés László a róla szóló könyv budapesti bemutatóján: „semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem” Megszólalt a héten a 168 óra online kiadásában a hetilap munkatársa Lampé Ágnes és beszámolt arról a Terror Házában tartott könyvbemutatóról, ahol A Securitate célkeresztjében–Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel című Kriterion kiadványt hárman is méltattak, nevezetesen a kötet hőse, a könyv szerzője és a könyv főhősének a sajtófőnöke. A szokványosnak aligha tekinthető közönségtalálkozón a hangulatgerjesztés odáig fajult, hogy egy hozzászólásban, amit „Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatott” arról értekeztek: Magyarországon „az egyház és a civil élet tele van besúgókkal”, itt „a hiteltelenség uralkodik” és ehhez a mai hatalom is asszisztál. Az öt nappal ezelőtti, budapesti könyvbemutató a január 30-i, Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott rendezvény megismétlése volt, egy lényeges, jelzésértékű különbséggel. A Terror Háza, akárcsak a magyar külképviselet otthont adott ugyan a kötetbemutatónak, de míg a kolozsvári közönségtalálkozón a magyar főkonzul személyesen is ellátta a házgazda szerepkörét, addig az Andrássy út 60-ban a főigazgató asszony, Schmidt Mária erre a szerepkörre nem vállalkozott. Sőt maga helyett mást se jelölt ki a feladatra. Így, ha már a bevezető megtartására a Terror Házából még egy segédmunkatársra se futotta, annak elmondására Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa és egyben Tőkés László irodavezetője kényszerült. A szokatlan főigazgatói hozzáállás mögött sok minden rejtőzhet, szervezési malőr, halaszthatatlan közfeladat ellátása, egyéb, nyilvánosságra nem tartozó elfoglaltság stb. stb. Tovább találgatni fölösleges is lenne. De nem kell bizonytalanságban maradnunk, hisz rendelkezésre áll egy beszédes információforrás, hisz segítségül hívható a múzeumi eseménynaptár. Ennek alapján pedig fehéren-feketén kiderült: itt bizony egy előre be nem tervezett, „spontán” akcióról lehet csak szó. A Terror Háza precíz honlapján mindig jó előre meghirdeti az Andrássy út 60-ban sorra kerülő rendezvényeit. Itt pedig most is több, e havi már megtartott vagy ezután megrendezésre kerülő eseményről olvashatunk. Viszont a házi krónikában a február 14-i dátumnál szó sincs semmilyen könyvbemutatóról; ezen a napon a múzeum honlapjáról csak az 1956-os fegyveres felkelőket idéző Pesti srácok program köszön reánk. Akármi is húzódhatott meg a háttérben, arról „A Securitate ma is mindenhol jelen van”–Tőkés László: akik két csecset szoptak címmel közreadott helyszíni tudósítás olvasója ebből sokat meg nem tudhatott. A „külsőségek” látszólag rendben voltak. Közönség volt, ha nem is túl nagy létszámban és nyílván a 168 óra munkatársa se véletlenül keveredett oda, Ő rögtön meg is hökkent, ahogyan belépett, mert: „a terem első sorában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és bizarr módon Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára és az Országgyűlés korábbi elnöke foglal helyet.” Meghökkenését csak annak tudjuk be, hogy vélhetően nem szokott Orbán évértékelőkre, meg Ady ünnepségekre Érmindszentre járni, mert akkor már korábban szembesülhetett volna azzal, hogy az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára már régóta váltott. Lelkes híve lett Tőkésnek, de nem csak neki, hanem azoknak is, akik reggeltől estig kommunistáznak, sőt a kommunisták esetleges visszatérésével riogatnak, mint történt ez egy minapi évértékelőn. Ami pedig a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelenlétét illeti, abban sem volt semmi meglepő: az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke már rég átlépett azon, hogy őt emberi méltóságában alázta meg köztévé, amikor Tőkés László kedvéért a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt kitakarásos technikát alkalmazva kiretusálták az arcát a képernyőről. Tőkés László amint szót kapott a saját irodavezetőjétől – tudtuk meg a hetilap tudósítójától – átvette az irányítást, házigazda nem lévén, maga lépett elő azzá. Előbb még megfutotta az udvariassági köröket és annak rendje és módja szerint megköszönte a Terror Házának és Schmitt Máriának a helyszínbiztosítást, majd méltatta a szerzőt. Elmondta: a róla szóló kötet „nem csupán tényfeltárás, hanem a közvélemény szempontjából is fontos könyv”, majd arról is szólt: „a könyvből többet tudott meg a saját helyzetéről, mint amennyinek tudatában volt.” Eközben, némi derültséget keltve megrótta Demeter Szilárdot, mert az, lévén ő egy szolgálatkész beosztott, a hallgatóság óhaját meghallgatva egy mikrofont nyomott a Tőkés kezébe: „Nem fogom meg, nem szeretem ezt a mikrofonos világot – utasítja vissza a főnöke. – Kizökkentettél a gondolatmenetből – ad még egy virtuális taslit az irodavezetőnek.” A továbbiakban arról és úgy esett szó a moderátori szerepkört felvállaló Demeter és a könyvszerző dialógusában, amit a maszol olvasói a kolozsvári kötetbemutatóról szóló, január végi cikkünkben már olvashattak. Erre ezért külön ki sem térnénk. Ehelyett, közbevetőleg inkább említsük meg, hogy a Terror Házában ezen a pénteken nemcsak egy könyvprezentáció esett meg. Ekkor és itt készült egy tanulságos tartalmú interjú is Tőkés Lászlóval. Abban, egyebek mellett, a közönségtalálkozón a kettős elszámoltatást szorgalmazóról kiderült: a beszédben is kedveli azt a bizonyos kettősséget, amit az elszámoltatásokban oly „állhatatosan igényelt.” Az EP-képviselő a könyvbemutató alkalmából interjút adott a Magyar Hírlapnak, – az interjúkészítő ezúttal nem a lap magyarságpolitikai szakértője és külpolitikai rovatvezetője, Kristály Lehel, hanem Őry Mariann volt –, akinek Tőkés elmondta: „Sosem éreztem magam pártpolitikusnak, és már irtózom attól a sok mocsoktól, amiben részem volt akarva-akaratlanul az elmúlt két és fél évtizedben.” Azt is hozzátette: „különösebben nem is töri magát” azért, hogy brüsszeli mandátumhoz jusson és valójában nincsenek ilyen irányú személyes ambíciói. Korábban is csak – mint mondja – az „erőteljes alulról jövő elvárásoknak tettem eleget, amikor európai parlamenti politizálásra adtam a fejem.” Az EMNT elnökének szavai hallatán joggal merülhetett fel a kérdés: vajon Tőkés László ezt az alkalmat akarta kihasználni arra, hogy kimondja: elege van a politikából? Netán, hisz egyes szavai arra utalnak is erre, valóban komolyan fontolóra vette, hogy az EP-képviselői mandátumának májusi megszűnésével egy negyedszázados politikai karrierre is pontot tesz? Szavaival szembesülve a gyanútlan olvasó joggal akár arra is gondolhat: mennyire igaza van annak, aki így, a hatodik X-en túl, negyedszázadnyi élvonalbeli politizálás után, csömört kapott a hol meleget, de újabban inkább csak hideget hozó politizálástól, a fárasztó állandó közszerepléstől és az embert próbáló állandó úton levéstől, a Brüsszelbe vagy Strasbourgba történő minden heti ingázástól. Már-már meggyőzően hat és érthető, bölcs hozzáállásról tanúskodni tűnik az érvelés, amit még hitelesebbé tesz néhány hangulati kulcsszó is. El is gondolkozunk mi is: miért is ne lenne hihető, ha valaki, ha megfáradt meg annyira csalódott is, hisz a könyvbemutatón még annak a beismerésére is kényszerült, hogy „17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen”, úgy dönt végre: elég volt, nyugalomra vágyom. Csakhogy az alulról jövő, múltbeli erőteljes elvárásoknak nemet mondani nem tudásról szóló mondat így folytatódik: „most is attól teszem függővé az indulásomat, hogy van-e igény rá, és kialakul-e olyan politikai összefogás, amelynek szellemében folytathatom az EP-képviselőséget.” A „nem töröm magam” után pedig már rögtön ott van már nemcsak „a több út is lehetséges”, hanem azoknak az utaknak, nagyon is konkrét forgatókönyvei. Ezek egyike sem szól már az „irtózásról”, meg az irtózás utáni logikusan magát adó döntésről, a hátrább lépésről. Szóval következik a „több lehetséges út” részletezése: ”Eddig felvetődött az egyéni képviselőség, a romániai és a magyarországi listán való indulás is, mindegyiknek van előnye és hátránya is. Nem akarok elébe menni a dolgoknak, rövidesen el kell dőlnie, hogy mi fog történni.” A nyilatkozóhoz hasonlóan magunk sem akarunk a dolgok elébe menni. Ezért rögtön el is hessegetjük Negruzzi örökbecsű, Alexandru Lăpușneanu vajda szájába adott találó bon mot-jának, a „ki kicsodát, és miként is akar”-nak az esetleges áthallásait. Viszont azt nem tehetjük meg, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv kapcsán nem szóljunk arról, hogy sajtóhírek szerint alakulóban van a Fidesz EP listája és azon Tőkés neve, egyelőre nem szerepel. Amennyiben Orbán Viktor tavasszal győz, a Fidesz listavezetője az EP-választáson az lesz, akit várhatóan uniós biztosnak ajánlanak majd Andor László mandátumának megszűnése után az uniós kormányába – írta meg e könyvbemutató másnapján a jólértesült Csuhaj Ildikó a Népszabadságban. A cikkíró a kormánypárt tervezett EP-listájának összetételét latolgatva szólt arról, hogy a biztosi tisztség reményében a listavezetői poszt legesélyesebb várományosai Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, Győri Enikő a külügyminisztérium EU-kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve Szájer József, aki a brüsszeli európai néppárti frakció alelnöke. „A Fidesz–KDNP EP-listáján nem lesz meglepetésnév” – tudta meg a Fidesz vezető politikusaitól a Népszabadság munkatársa, ami nem a legjobb hír Tőkés László számára. Bár az ő neve a sajtóban fel-felröppent, mint lehetséges Fidesz-jelölt, de indítása egy magyarországi párt színeiben mégis a meglepetés erejével hatna. Arról nem is szólva, hogy talán megoldást nyújtana egy kérdésre, de rögtön felvetne tucatnyit. Mindenekelőtt pedig azt a kérdést, amiről bő két esztendeje vallott Tőkés az EP-alelnöki mandátuma mérlegét megvonó, őszinte kitárulkozásában Kristály Lehelnek a Magyar Hírlap "Lövészárok-életformát folytatok" című interjújában. Akkor arról beszélt, hogy azért nem vállal újabb EP-alelnöki mandátumot, mert „építkezni kell az Erdélyi Magyar Néppártban is”, de elsősorban azért, mert: „Az ügyet, amelyre megválasztottak, az európai képviselői munka mellett most otthon, Erdélyben tudom a legjobban szolgálni”. Csuhaj Ildikónak a Fidesz „titkok tudói” azt is elmondták: valószínűleg azok szerepelnek majd a jelöltlistán, akik az elmúlt öt évben bizonyítottak. Ők Győri Enikő, Gál Kinga, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Surján László és természetesen a pártalelnök Pelczné Gál Ildikó. Deutsch Tamás állítólag még nem döntött saját jövőjét illetően és egyelőre csak a Beneš-dekrétumok elleni fellépéséről ismert fiatal Bagó Zoltán nem szerepel a tervezett EP-listán, mert állítólag „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”. Visszatérve a Terror Házában megtartott könyvbemutatóról szóló helyszíni riporthoz és ahhoz, amit a róla készült könyv kapcsán az ottani Tőkés szereplés révén tapasztalni lehetett e beszámoló alapján, az is felmerülhet, hogy az EP-képviselő megszólalását, illetve egy hallgatói hozzászólás utáni beszédes hallgatását vajon hogyan fogják megítélni a lista-összeállítók? Vajon nem lesz-e inkább tehertétel egy Fidesz EP-listán az, aki hallgatott, mikor beszélni kellett volna és olykor akkor is beszélt, amikor hallgatni tanácsosabb volna. Hogy miért is véljük problematikusnak a Terror Háza-béli Tőkés szereplést, annak érzékeltetésére következzen egy részlet a helyszíni tudósításból, amikor egy vehemens kirohanás után, a csend egyszerre kínossá is tudott válni: „Bartha László vagyok. Nos, ezek szerint Romániában visszarendeződés történt, itt meg nincs előrehaladás – jelenti ki. – Az ügynökkérdés továbbra is csak maszatolás, össze-vissza beszél mindenki, történelmi bölcselkedések mennek a televízióban reggeltől estig… De a református egyház sem áll a helyzet magaslatán. Amikor Hegedüs Lóránt megtámadta a miniszterelnököt azzal, hogy szabadkőműves befolyás alá került a kormánya, levelet írtam Balog Zoltánnak és a püspök úrnak is. Balog nem válaszolt, püspök úr nagy nehezen annyit, hogy várjak türelemmel. Azóta a rózsabokor a Himaláját háromszor körbenőtte, de nem történt semmi. Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban alantas és mosdatlan stílusban megtámadta püspök urat, „minden segget megjárt erdélyi politikusnak” nevezte. Azonnal írtam Stefka István főszerkesztőnek, hogy Bayert vonják felelősségre és tiltsák el az írástól. Ő sem válaszolt. Az ilyen jelenséget, amikor a legjobb embereinket innen ilyen rakétatámadás éri, felháborítónak és tűrhetetlennek tartom. Félreértés ne essék, én továbbra is a Fideszre szavazok, de az egyház és a civil élet tele van besúgókkal. Ezt nem lehet tovább tolerálni, mert így hiteltelenség uralkodik. Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatja. Majd megjegyzi: több éve igénylik állhatatosan a kettős elszámoltatást. Nem csak kis Magyarországon, hanem határon túli viszonylatban is.” Akasztott ember házában kötelet, négy év Fidesz kormányzás után elmaradt elszámoltatást emlegetni nem jó ómen ma Budapesten. Az elszámoltatás ígérete ugyan sikeres hívó szó volt 2010-ben, de mint mára kiderült: ez a „kis Magyarországon” nagyon nem volt egy sikertörténet. Egyszerűen csak azért, mert az egykor mozgósító erejű vádak közül több utólag hámozott léggömbnek bizonyult. „Annak idején erre rengeteg pénz kaptak azok, akik a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban Bukarest csecsét is szopták, tehát két csecset szoptak. Így mondják ezt népiesen” – fakad ki Tőkés, majd hozzátettei: „Ezeknek a pénzeknek a sorsát azóta sem tárták fel. Aztán jött Budai Gyula és beindult az átvilágítás és az elszámoltatás. Ekkor azt hittük, komolyan veszik.” Aztán mintha rádöbbent volna, hogy mintha túllőtt volna a célon. Meg is próbált rögvest korrigálni és átmenni a megértőbe: „Persze komolyan veszik, csak elhúzódik a folyamat.” Ennél is messzebb ment viszont a Terror Házában és egyben a legingoványosabb talajra lépett, amikor előkerül a kedvenc vesszőparipa, az ügynöktéma, amiről a megfellebbezhetetlennek szánt kinyilatkoztatások egész másképpen hangzanak Budapesten, mint egy nagyváradi sajtótájékoztatón vagy bárhol Erdélyben. Ez volt az a mozzanat, amit a 168 óra helyszíni tudósítása, mintegy alfejezetcímként ekképp prezentált: „Múlt és jelen pedig – Tőkés szerint – összekapcsolódik” A romániai visszarendeződésről értekezve az EP-képviselő elmondta: „Bár semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem, kétségtelen, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerület vagy az Erdélyi Református Egyház történetének jelentős részét csak úgy érthetem meg, ha tudatában vagyok, hol lapulnak a múlt szereplői, ki tartja őket sakkban és miért áll érdekükben hallgatni. Mert vannak árulók, ebben a könyvben is jó néhány cégéres gazember szerepel, hisz sokan túlélték a rendszert.” Budapesti fülnek ez amúgy rendben is lenne, legfeljebb némi mosolyt fakaszt egyesekben ez a józanul higgadt, tárgyilagos, érzelemmentes, csak az egyháztörténeti folyamatok tudományszempontú megértését és semmi mást megcélozni nem akaró érvelés. Ugyanennek a fülnek az sem okoz gondot, ha azt hallja: „Az egyházkerületben vezető funkcióban lévő secus kollaboránsok vannak. 17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen. Ma újra kiegyensúlyozott lett a küzdelem. Annak idején mindenki hódolni jött hozzám, vállukra vettek aztán leejtettek. Majd megfordult a menet, és kiegyenlítetté vált a harc Bukarest és egyes budapesti körök, jómagam, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az egyházkerület és néhány egyházi kör között. Az egész tisztátalan politikai harc, de sajnos nem lehet kivonulni belőle.” Viszont az, hogy a magyar állam, történetesen a jelenlegi kormány hivatott szerveit illetik azzal a váddal, hogy eltűri a területén „áttelepedett magas rangú secus tisztek” létét és elnézi azt, hogy „jó pár ügynök a mai napig a pályán van”, majd valaki meghirdeti, hogy „ezért ezt a szabadságharcot tovább kell folytatni”, az már ugyanennek a budapesti fülnek már több mint zavaró. Mert az a polgár, aki beült a Terror Házába február 14-én egy általa nagyra becsült szimbólummá vált közéleti szereplő könyvének bemutatójára, az abban a hitben él, hogy ez nem lehet igaz. Az ügynökkérdés számára nem azt jelenti, hogy idegen ügynökök grasszálhatnak hazájában, neki a III/III-asokkal és kenyéradó gazdáikkal van gondja meg azzal, hogy ez ügyben majd’ negyedszázada folyik mindig, az éppen hatalmon levő kormányok részéről a „maszatolás”. Ahol ő él és gyakran morgolódik azt is reméli, helysebben tudja is, hogy a magyar állam rendvédelmi szervei alkotmányos kötelezettségükhöz híven mindenkor teszik a dolgukat, nem tűrik meg hazájában idegen államok „pályán levő ügynökeinek” a garázdálkodását. Ha effélék netán fel is bukkannának, hisz ilyen akár elő is fordulhat – a magyar hatóságok ellenük mindig fellépnek és eljárnak a hatályos törvények szerint. Nem „szabadságharcozva”, hanem a törvény szigorával lesújtva. Percig nem vitatva, hogy akár a „zöldhatáros” korszak idején lehettek és bizonyára voltak a Tőkés által ezúttal is felemlegetett diverziós cselekmények, de ezt az átmeneti időszakot összemosni a mai állapotokkal, az visszatetsző és el nem fogadható. Aki azt állítja, hogy 2014 Magyarországán más államok ügynökei „a mai napig a pályán vannak”, az a magyar állam illetékes szerveinek, így a Pintér Sándor belügyminiszternek és az általa felügyelt szolgálatoknak a tisztességét és hatékonyságát kérdőjelezi meg. Másképpen pedig az említett vagdalkozásokat érteni nem lehet. Ne lepődjön meg az EP-képviselő, ha újabb könyvbemutatón vagy bárhol máshol „kis Magyarországon” a mai magyar szolgálatok állítólagos impotenciájáról szóló kinyilatkoztatásokat és dörgedelmeket meghallva, másfajta ingerültséggel is fog találkozni a szavak súlyára minap a Terror Házában nem kellően odafigyelő. Esetleg megunva az örök ostorozását, mely szerint Magyarország ma is elnézi a területén aktív secusok tevékenységét és ellenük nem tesz semmit, valaki majd kifakad: amennyiben Tőkés Lászlónak tudomása van arról, hogy konkrét ügyekben, beazonosítható módon az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tesz eleget az 1995. évi CXXV. törvény 5 § a), illetve g) pontjaiban a számára előírt kötelezettségének, akkor ne elégedjen meg az általánosítással. Ne hagyja a szavaira figyelőket kétségek között. Tegye azt, ami neki 2011. március 14-e óta magyar állampolgárként kötelessége. Bálint-Pataki József maszol.ro, 2014. március 28.Winkler Gyula: 2014 új kezdet az Európai UnióbanA 2014-es esztendő uniós szinten, de Románia és Magyarország szintjén is meghatározó – mondta Winkler Gyula csütörtökön Szatmárnémetiben, a május 25-ei európai parlamenti választások, valamint az új hétéves költségvetési tervezési időszak beindítása miatt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Román-magyar gazdasági fejlesztések az Európa kapu - Európai Területi Társulás (EGTC) területén című nemzetközi konferencián vett részt, amelyen jelen volt Deutsch Tamás, a FIDESZ EP-képviselője, Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere, az Európa kapu - Európai Területi Társulás elnöke és Alcolea Martinez, a Régiók Bizottságának EGTC koordinátora. A májusi európai parlamenti választások eredménye meghatározza a testület új összetételét, amelynek a maga során meghatározó szerepe lesz ősszel az új Európai Bizottság megalakulásában is – mutatott rá Winkler. „Ugyanakkor egy új hétéves költségvetési ciklus elején vagyunk, amelynek során Románia és Magyarország is több pénzforrásra jogosult, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra modernizálására, a vállalkozók támogatásra fordíthat, ugyanakkor több pénz jut a mezőgazdaságra, a gazdák támogatására”-folyatta. De a belpolitikában is új kezdetet jelent 2014, mindkét ország esetében, „az RMDSZ nemrég lépett be a kormánykoalícióba, amely sorsdöntő időszakban vezeti az országot, amikor minden párt az államelnök választásra készül, ez pedig hagyományosan új politikai kezdetet is jelent. Magyarország pedig országgyűlési választásra készül, amelyet április 6-án tartanak" – fogalmazott az EP képviselő. A továbbiakban a képviselő emlékeztetett a román-magyar együttműködések előnyeire, kiemelve a 2005 és 2008 között megtartott román-magyar együttes kormányülések fontos eredményeit. "Ma itt lenni egy határokon átívelő román-magyar konferencián eszembe juttatja, milyen fontos hozadéka volt a 2005 és 2008 közötti időszakban megtartott négy együttes ülésnek” – mondta Winkler Gyula, reményét fejezve ki, hogy ismét újrakezdik a nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem a határokon átívelő együttműködések előnyére váló, a mindennapos életre kiható, együttes kormányülések megszervezését. Az RMDSZ EP-képviselője kitért Románia kormánya és az Európai Bizottság párbeszédére, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi egyezmény véglegesítését és megkötését illetően, ez a dokumentum lesz az alapja az új operatív programoknak és irányító hatóságok akkreditálásának. "Ilyen szempontból a 2014-es év átmeneti évnek számít, Románia számára nagyon fontos, hogy hatékonyan felhasználja az előző költségvetési keret megmaradt alapjait, de az is életbevágó, hogy alaposan felkészüljünk az idén kezdődő tervezési időszakra és az új operatív programokra. Ilyen értelemben az RMDSZ, mint kormányzati partner a bürokrácia csökkentését szorgalmazza az uniós alapok lehívásánál, de ugyanakkor az új operatív programok hatékonyságának növelését is" – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ EP-képviselője a konferenciát követően Máramarosszigetre utazott, ahol a Leőwey Klára Elméleti Líceum pedagógusaival és diákjaival, valamint az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének választmányával folytatott megbeszélését, Béres István területi elnök meghívására. maszol/közlemény, 2014. április 10.Tőkés László a harmadik a Fidesz EP-listájánTőkés László kapta a harmadik helyet a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján. A párt ezt hivatalosan még nem jelentette be, de Kövér László házelnök az Origónak megerősítette. A Fidesz politikusának tájékoztatása szerint a jelöltlista első öt helyén ezek a nevek szerepelnek ebben a sorrendben: 1. Pelczné Gáll Ildikó 2. Szájer József 3. Tőkés László 4. Deutsch Tamás 5. Gyürk András Ahhoz, hogy egy magyarországi párt indulhasson az EP-választáson, április 22-én 16 óráig 20 ezer érvényes ajánlást kell összegyűjtenie és leadnia a Nemzeti Választási Irodánál. Eddig 35 pártot vettek nyilvántartásba az európai parlamenti választásra, és több jelölőszervezet már át is vette az ajánlóíveket, és megkezdte a támogató aláírások gyűjtését. maszol/origo.hu 2014. április 11.Tőkés László harmadik a Fidesz–KDNP listáján (EP-választás)Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a magyarországi kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP-) választáson, Tőkés László erdélyi EP-képviselő harmadik a jegyzéken. A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett, a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek – hangsúlyozta tegnapi közleményében Tőkés. A névsort ismertető Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz országos választmányának tegnapi ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 63 tagú listán Pelczné Gáll Ildikót – aki az elmúlt években is Brüsszelben politizált – ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője, a Felvidék képviselője pedig a 21. helyen szerepel, előbbieket később nevezik meg. Szájer József emlékeztetett, Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be. Mint mondta, számításaik szerint a jelenlegi 14 Fidesz–KDNP-s EP-képviselő fele befutó helyen szerepel a névsorban, amelyet a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező nemzeti listának nevezett. Az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok feladataként határozta meg, hogy világossá tegyék: Magyarország nem egy gyarmat, hanem önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együttműködésből fakadó kötelezettségeit. Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta, semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának”. Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit immáron nem csupán erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai és vajdasági testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni – vélekedett Tőkés László. Közleményében kifejtette: „a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. április 11.Tőkés harmadik a Fidesz EP-listájánÖSSZEFOGLALÓ – Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke foglalja el a Fidesz európai parlamenti jelöltlistája harmadik helyét – jelentette be csütörtökön az Orbán Viktor vezette kormánypárt. A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András. Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak. Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is. Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek. Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét. A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés. Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni. Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László. Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott. „Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke. Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe. Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson. „Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök. Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért. Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről. Az állandó lakcím az irányadó Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban. Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak. Krónika (Kolozsvár) 2014. április 12.Népszabadság Online/„Magyarország nem gyarmat” Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László. A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is. Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek. A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz. Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá. Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu 2014. július 1.Jubilál a TusványosIdéntől himnusza is lesz a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében július 22–27. között Tusnádfürdőn Történetekből történelem! címmel megrendezett rendezvénysorozat kiemelt politikai témái az idei magyarországi, az európai parlamenti, valamint a romániai államfőválasztások lesznek – derült ki a szervezők keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Tusványos politikai programkoordinátora elmondta: az immár negyed évszázados múltra visszatekintő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor abban különbözik Tusnádfürdőn megszervezett rendezvény korábbi kiadásaitól, hogy idén a hivatalos kezdés előtt egy nappal beiktatnak egy találkozót Bálványoson is. Mint részletezte, ide azokat a személyiségeket hívták meg, akik negyed évszázada létrehozták a tábort: Németh Zsolt, Smaranda Enache, David Campanale, Sántha Attila, Szabó Miklós és Toró T. Tibor is részt vesz a szabadegyetem előestéjén megszervezett megemlékező eseményen. Sándor Krisztina ugyanakkor arról is beszámolt, hogy megpróbálják egy asztalhoz ültetni a különböző nézeteket valló politikusokat a magyar–magyar, valamint magyar–román párbeszéd jegyében. Több meghívott politikus már visszaigazolta jelenlétét, így Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tusványos szombati napján tartja meg előadását. A kerekasztal beszélgetéseket, előadásokat három fő téma köré csoportosították, a választások, a rendszerváltozást követő 25 év elemezése és a nemzetpolitikai kérdések kerülnek terítékre. De – mint a volt főszervező tapasztalatból is tudja – a program politikai része egyelőre napról napra változik, annak függvényében, hogy a meghívott politikusok milyen arányban igazolják vissza jelenlétüket. Kifejtette: valamennyi magyar európai parlamenti képviselőt meghívták, illetve szinte valamennyi magyarországi minisztériumot képviseli egy-egy államtitkár. Eddig Tőkés László és a tábor alapítók közé tartozó Toró T. Tibor mellett Deutsch Tamás, Csáki Pál a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, valamint Schiffer András, az LMP elnöke jelezte, biztosan részt vesz a szabadegyetemen. Sándor Krisztina leszögezte, korábbi pártpolitikai csatározásoktól függetlenül mindenkit meghívtak, hogy visszahozzák azt a politikai vitakultúrát, amely a Tusványos egyik legsajátosabb, legfontosabb védjegye. Fancsali Barna a MIT elnöke ugyanakkor elmondta: idén himnusza is lesz a tábornak – az Intim Torna Illegál zenekar dalának címe: Számon a szívem. Popa Ilona, a MIT alelnök, a Tusványos programfelelőse a rendezvénysorozat nagyszínpadi koncertjeiről is beszámolt. Ott lesz a Role, az Edda, a Heaven Street Seven, a Tankcsapda, Rúzsa Magdolna, a 30Y, a Kiscsillag és a Quimby is. Ugyanakkor a fesztivál programjában helyet kapnak a feltörekvő erdélyi zenekarok, és fellépnek a Dumaszínház humoristái is. Vadász-Szatmári Huba, a MIT alelnöke, Tusványos táborigazgatója több jó hírrel is szolgált a táborozóknak, a 25 éves jubileumra való tekintettel ugyanis csak napi 15 lejbe kerül egy sátorhely a korábbi 25 lej helyett. Aki pedig a rendezvény mind az öt napjára vált sátorhelyet, 70 lejes kedvezményes áron teheti meg. További jó hír, hogy a tábor mosdói és zuhanyzói felújítás alatt állnak. Kiss Előd-Gergely, Székelyhon.ro 2014. július 25.Alkotmányos korlátokkal sújtvaAz EU-integráció alkotmányos korlátaival kapcsolatos véleményüket osztották meg Románia és Szlovákia EP-képviselői, valamint Magyarország külügyi államtitkára pénteken. Nincs egyeztetett álláspont az Európai Unió működésével, hatásköreivel és feladataival kapcsolatosan a magyarországi, szlovákiai és erdélyi magyar politikusok között – állapította meg Borókai Gábor moderátor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója a Sógor Csaba és Csáky Pál európai parlamenti-képviselőkkel, valamint Győri Enikő, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkárával folytatott vitafórumon. A Lőrincz Csaba-sátor pénteki első előadásáról hiányzott Deutsch Tamás és Schöpflin György anyaországi EP-képviselő. Az EU nem tartja be a saját szabályait Győri Enikő külügyi államtitkár úgy vélekedett, ha az Európai Unió – amely egyébként politikai, jogi és értékközösség – nem tartja be a saját szabályait, nagy bajba sodorja magát. „Egy ország alkotmányának célja, hogy azt minden lakos magáénak tudhassa. Mi még messze nem tartunk ott” – mutatott rá, majd folytatva gondolatmenetet hozzátette, az egyes országok hiányos alkotmányai is meghiúsítják azt, hogy az Európa Unió valódi kisebbségi jogalkotással is foglalkozzon. „Még nincs egyértelmű kivezető út ahhoz, hogy ne legyen több Malina Hedvig ügy” – jelentette ki, utalva a fiatal szlovákiai magyar nőre, akit 2006-ban ismeretlenek vertek meg Nyitrán azért, mert közterületen magyarul beszélt a telefonján – sőt a rendőrség később a kihallgatási jegyzőkönyvben nem is szereplő bizonyítékokkal „alátámasztva” eljárás alá vonta hatóság megtévesztése gyanújával, meglehetősen nagy feszültséget keltve Szlovákia és Magyarország kapcsolatában. Magyarország külhoniakkal szembeni hozzáállásával kapcsolatban elmondta, „sajnos egyelőre nincsenek olyan nemzeti ügyek, amely mögé tizenötmillióan egyként tudnak felsorakozni”. Az ukrán válságra térve kijelentette, az EU-t érintő pozitív hozadékot nem szabad keresni olyan helyzetekben, amikor emberéletekben esik kár. „Manapság divat szidni az uniót, de érdemes arra gondolni, hogy amióta létezik az EU, a tagállamokban nincs és nem is volt háború” – hívta fel a figyelmet, egyúttal dicsérve „az EU Ukrajna esetében tapasztalt gyors reakcióképességét”. Tusványosi párhuzam „Az Európai Unió egy nagy sártenger lett” – vont párhuzamot Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője a Tusnádfürdőn uralkodó állapotokkal. „Van, aki beleugrott sár közepébe és van, aki óvatosan lépked” – illusztrálta a helyzetet a demokrata szövetség politikusa. A lisszaboni szerződésre, mint „egy lágy alkotmányra” térve úgy vélekedett, „az egy olyan koktél, amelyben van állagmegőrző, hogy ne romoljon a minősége, de kellene még keverni belé állagfeljavítót is”. Szerinte az integráció alkotmányos határait „bontogatni” kellene, mert például a nyelvi diverzitás az egyes tagállamokon belül is tagadhatatlan tény, akárcsak az, hogy ezeket gyakorta diszkriminációval kezelik. Sógor reméli, hogy Románia „belátható időn belül” meghallgatja az Európai Tanács ez irányú ajánlásait. „Nincs alternatíva az EU-ra” Az EU-integráció alkotmányos korlátairól szólva Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője elmondta, „rendkívül összetett kérdésről van szó, amelynek nem csak jogi aspektusai vannak. „Ez politikai és pszichológiai-lelki érettség kérdése is, de ne feledjük, hogy az Európai Unióra nincs alternatíva” – tette hozzá. Ukrajna helyzetéről véleményét megosztva kijelentette, a válság elő fogja segíteni az uniós kül- és biztonságpolitika tekintetében a közös gondolkodást. Emellett szót ejtett arról is, hogy elérkezett a magyar naivitásokkal való „leszámolás” időszaka, hiszen felelőtlenség olyat kijelenteni, hogy soha nem volt annyira jó a magyar-szlovák viszony, mint most. Pinti Attila, Székelyhon.ro 2014. december 19.Megválaszolatlan kérdések, 25 év távlatában„Felidézzük a múltat, éltetjük Temesvár szellemét” A temesvári forradalom emlékhetének egyik fontos rendezvényét december 18-án a Regionális Üzletközpont Európa termében tartották, Anno mirabilis 1989 – Megválaszolatlan kérdések, 25 év távlatában címmel. A rangos konferenciát Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor nyitotta meg. A Rendszerváltoztatók a rendszerváltoztatásról című első részt Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök vezette le, az előadók között volt többek között Pozsgai Imre volt államminiszter, Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Deutsch Tamás EP-képviselő, Németh Zsolt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Filep Mária, a Páneurópai Pinknik szervezője, Kincses Előd ügyvéd, Balaton Zoltán, a 89-es Emlékbizottság tagja Győri Béla rádiós, a Vasárnapi Újság volt felelős szerkesztője, Borbély Imre politológus és más jeles személyiségek. – Melyek a temesvári forradalom legfontosabb megválaszolatlan kérdései? – kérdeztük a rendezvény szünetében Tőkés László EP-képviselőtől. – Nem teremtődött meg azóta sem az objektív tudományos igényű kivizsgálás és kutatás lehetősége, nem tudjuk kideríteni hogy tulajdonképpen mi is zajlott Bukarestben. A titkosszolgálat továbbra is őrzi azokat az információkat, amelyek segíthetnének a valóság feltárásában. Csak találgatásokra támaszkodhatunk abban a tekintetben, hogy miképpen viszonyult az önmagát átmentő posztkommunista vezetőség forgatókönyve az öntörvényű, hiteles, eredeti temesvári népfelkeléshez. Nekem is megvan a véleményem erről, de csak a sötétben tapogatózunk. – Mennyire visz közelebb bennünket a valóság feltárásához ez a temesvári konferencia? – Ennek a konferenciának úgy gondolom inkább erkölcsi jelentősége van, azáltal, hogy felidézi a múltat, élteti Temesvár szellemét. Természetesen olyan hozadéka is van ennek a konferenciának, ennek az eseménysorozatnak, hogy új megvilágításba helyez egykori eseményeket vagy éppenséggel a holnapi könyvbemutatón látni fogjuk, hogy egészen új információk alapján járul hozzá a múlt megismeréséhez. – Két államelnök is megtisztelte jelenlétével a temesvári 25. évfordulós megemlékezéseket. Hogyan értékeli Őn a nemrég megválasztott román elnök és a magyar köztársasági elnök temesvári jelenlétét? – Nagyon biztatónak tartom, hogy Klaus Iohannis megválasztott államelnök még beiktatása előtt ellátogatott Temesvárra, szakítva azzal a bukaresti politikával, amelynek a main stream-je általában háttérbe szorította Temesvár szerepét a romániai forradalomban. Ebből a szempontból igazi erdélyi magatartást és objektivitást tanúsit Klaus Iohannis. A kommunizmus emlékmúzeumának a támogatásával pedig egy régi hiányt igyekszik pótolni. Kommunista-ellenességét is örömmel fogadhatjuk, hiszen Romániában az a baj, hogy a többszöri visszarendeződés nyomán 25 év után még mindig kormányon van egy utódkommunista kormány. Ideje volna követni a magyar példát, új fejezetet nyitni a romániai demokratikus átalakulásban, a rendszerváltozásban. Nagyon örvendünk hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyomán Áder János államelnök is ellátogatott Temesvárrra, és ezáltal jelképes módon Temesvárt ráhelyezte a magyar nemzetpolitika és a kommunizmusellenes küzdelem térképére. Tulajdonképpen azt fejezte ki – az én olvasatomban –, hogy Temesvár szerves részét képezi a magyar történelemnek, de ugyanakkor a magyarok és a románok a közös szabadságharcban találkoztak egymással, és ki is fejezte, hogy ez lehetne a jövendő útja is: nem a mostani különválás, hanem az újabbkori összefogás. A temesvári konferencia délután a „25 év után – a múltból a jövőbe” témakörbe csoportosított előadásokkal folytatódott, neves bel- és külföldi előadókkal. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. november 16.Fiatalok identitásról, együttműködésrőlA közép-kelet-európai identitás és együttműködés a központi témája a második V4+ elnevezésű visegrádi nemzetközi ifjúsági konferenciának, amelyet november 19. és 22. között rendez meg a Fidelitas és a Miért Kolozsváron – jelentették be a szervező ifjúsági szervezetek képviselői hétvégi kincses városi sajtótájékoztatójukon. Az eseménynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ad otthont. Antal Lóránt, a Miért elnöke elmondta: többek közt a határbiztonság, a számítástechnikai biztonság kérdései is napirendre kerülnek a konferencián, amelyen egyébként a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett Szerbia, Szlovénia, Románia, Ukrajna – fiataljai vesznek részt. A rendezvény tulajdonképpen az Európai Néppárt hivatalos ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek a regionális területi rendezvénye. Mintegy 100 fiatalt várnak a nyolc ország 18 ifjúsági szervezetének képviseletében. Az ifjúsági szervezet vezetője kifejtette: Romániának már a kezdetekkor csatlakoznia kellett volna a Visegrádi négyekhez, ám ezt az 1990-es bányászjárás és a fekete március következményeként Ion Iliescu akkori államfő elmulasztotta, ezt szeretnék részben jóvátenni. Hangsúlyozta: a konferencia legfontosabb célja a kapcsolatteremtés. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere úgy nyilatkozott: a legjobb helyen és pillanatban tartják a konferenciát. „Ha nem sikerül a reményt, a hitet, az itthon maradás perspektíváját megteremteni a fiatalok számára, mindannyian veszíthetünk” – mondta. A rendezvényre számos neves politikust meghívtak, többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára és Emil Boc kolozsvári polgármester tart előadást. Az eseményen részt vesz Deutsch Tamás EP-képviselő, Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő, Petr Gajduseka cseh kül- és biztonságpolitikai államtitkár is. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2015. november 19.Kolozsvárról tennék erősebbé a közép-európai régiótNyolc ország száz meghívottjávak zajlik a hétvégén a Fidelitas és MIÉRT november 19-22. között szervezett rendezvénye, a YouthEPP regionális rendezvénye, a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia. Az eseményt csütörtökön este nyitották meg a kolozsvári sétatéri Kaszinóban. Nyitóbeszédében Mile Lajos, Kolozsvár főkonzulja elmondta, örvend annak, hogy a kincses város ad helyet a rendezvénynek, amelyet az Ifjúsági Főváros programsorozat részeként szerveznek meg. „Arról is elmélkedni kell, hogy miként szeretnénk alakítani a régiót, és milyen Európa az, amelyben a régiót elképzeljük” – jelentette ki. A diplomata kifejtette, a politikusoknak napi, aktuálpolitikai kérdésekre kell minél ügyesebb válaszokat adniuk, ami némileg határt szab számukra – ez a rendezvény azonban szerinte ennél többre ad lehetőséget. "Erről a régióról a perifériára szorult országok régiójaként szoktunk beszélni, a nagy feladat pedig az lenne, hogy komoly politikai tényezővé váljunk" – fogalmazott. A Fidelitas elnöke, Böröcz László rámutatott: az, hogy a konferencia nemcsak a visegrádi négyekről, hanem Közép-Európáról szól, azért fontos, mert a jövőben közösen kell megoldásokat találniuk a régió országainak a küszöbön álló problémákra. "Hosszasan lehetne beszélni az Európai Unió problémáiról és hibáiról, de fontosabb az, hogy az itt kialakuló kapcsolatok a későbbiekben kamatoztathatók, és egy egységes Európáért tehetnek a most jelenlévők" – mondta a politikus. Antal Lóránt MIÉRT-elnök beszédében felidézte: amikor egy hete kérdezték a rendezvény céljáról, azt mondta, a kulcsszó a kooperáció. "Szükségünk van közös lépések, stratégiák kidolgozására" – fogalmazott. Mint mondta, a politikai ifjúsági szervezeteknek fontos a régió erősebbé tétele. Antal közös gondolkodásra, kívánságlisták összeállítására invitálta a jelenlévőket, megköszönve nekik, hogy a Fidelitas-szal közösen a MIÉRT házigazdája lehet az eseménynek. Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos arról beszélt, a tény, hogy a város önkormányzata sokszor megnövelte az ifjúságnak szánt támogatást az elmúlt években, a különböző intézmények pedig hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, a fiatalok nyitottságának tudható be. Jeles meghívottak érkeznek A tavalyi rendezvényhez hasonlóan az idén is számos érdekes előadásra és vitára számíthatnak a fiatalok: a rendezvény közleménye szerint meghívottaik között szerepel Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos, Sógor Csaba és Winkler Gyula romániai magyar európai parlamenti képviselők, Csáky Pál a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselő, valamint Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő. Kustán Magyari Attila maszol.ro 2017. június 8.A magyar kisebbségek sajtójáról rendeztek konferenciát BrüsszelbenA kisebbségi nyelvű média erősítése Európában címmel tartottak félnapos konferenciát június 7-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Házigazdák a magyar néppárti delegáció egyes tagjai voltak, a meghívott előadók pedig Kárpát-medencei médiaszakemberek. A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár esélyegyenlőségről is beszélni lehessen ezen a pászmán a többség és a nemzeti kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították, hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos a Magyarországtól kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi nemzetállamok e téren nem végeznek el. Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató a szerbiai magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő meghívottjaiként Kulin Zoltán ésK. Debreceni Mihály vázolták az ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő vendégeként Molnár Judit dunaszerdahelyi főszerkesztő a felemás, politikai torzsalkodásoknak kitett, helyenként szerepzavarban lévő felvidéki sajtóról adott egyfajta képet. Az RMDSZ-es Sógor Csaba azzal adta át a szót meghívottjának, Szász Attilának, hogy a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné, mégpedig ritkán jó színben. A marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte.Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett és korszerű kommunikációs ágazat az országban. Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, ráadásul a többségiasszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja. De gondok mutatkoznak a magyar közmédia szolgáltatásainak a határon túli nemzetrészekhez való eljuttatásában is, a kábelcégek hozzáállásától a geokódolásig terjedően. „Nyelvében él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a médiának szabadnak kell lennie!” – zárta felszólalását Tőkés László. Meghívottja, Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségnek, a romániai magyarságnak nincs egész nap és mindenütt fogható országos televíziója és rádiója, sem közszolgálati, sem kereskedelmi. Ugyanakkor az újságírószakma anyagi és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát. Azt sem hallgatta el, hogy a közösség érdekvédelmét és közképviseletét évek óta kisajátító politikai szervezet azzal is igyekszik uralni a médiát, hogy a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásnak az anyanyelvű sajtóra eső részét preferenciálisan osztja szét. A konferencián szót kapott még Balázs Bence kolozsvári újságíró, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa, valamint Vincze Loránd, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Zárszavában Deutsch Tamás EP-képviselő minden, magát demokratának tartó politikus abbéli felelősségére mutatott rá, amellyel a nemzeti kisebbségek megmaradását, erősödését, gyarapodását elősegíteni köteles. Ez egy kardinális európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás az önálló, szabad és korszerű média révén. tokeslaszlo.eu/cikk 2017. október 18.A digitalizáció megkerülhetetlen (Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia)Ötödik alkalommal szervezi meg ezen a héten Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciát a térség számítástechnikai vállalatait tömörítő IT Plus Klaszter. A két és fél napot felölelő rendezvény, amelynek nagyrészt a Művész mozi ad otthont, idén is változatos témakörrel érkezik, a szakmai mellett közérdekű kérdéseket is feszegetnek a meghívottak, résztvevők. A programot illetően Bihari Béla, a klaszter elnöke kifejtette, most jött el a pillanat, amikor végre sor kerülhet a klaszter által kezdeményezett Design Bank bemutatására. A szerda esti esemény fő célja rámutatni, hogy nemcsak egy egyszerű irodaházról van szó, hanem olyan térről, amely a kreatív, innovatív emberek találkozóhelye lehet. Egy különleges meghívottal is előrukkolnak, a Magyarországon élő, háromszéki Ilyés-Fekete Zsuzsa egyebek mellett a kreatív terek hatékonyságának témájában készítette doktori dolgozatát. Antal Árpád polgármester is jelen lesz, mivel a bemutatást követően azt szeretnék, ha az épület felújításához szükséges lépéseket is meg lehetne tenni. Húzó témakörök A csütörtöki és pénteki panelelőadások közül Bihari Béla négy húzó témakört emelt ki. Ezek a smartcity kérdésköre, a SzékelyERP, az általa igen erősnek minősített oktatási panel, valamint az AgrárIT panel. Az elsőt illetően kifejtette: noha nem egyeztettek a városvezetéssel, de pont ebben az időszakban zajlik a mobilitási terv kidolgozása, amihez digitalizációs vonalon hozzá tudnának szólni (pl. miként kellene a városnak mutatnia 2035-ig: intelligens parkolóház és buszmegálló, e-önkormányzatiság). Törvényes keret létezik, a papír alapú bürokrácia igenis csökkenthető, és ezekre igyekeznek megoldásokat felmutatni. Ma már mindenkinek van okostelefonja, és amint a közösségi terek, média adta lehetőségeket tudjuk és használjuk is, miért ne lehetne az ügyintézést is néhány mozdulattal ugyanezen a vonalon megoldani – fogalmazott. Az AgrárIT kapcsán a klaszter elnöke rámutatott: a cél az lenne, hogy megmutassák, mit is jelent a hatékony mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, állattenyésztés. „Ma már egy traktorra nem egy méteres kulccsal és több méter kábellel ülnek fel, hanem egy telefonnal vagy tablettel és esetleg egy botkormánnyal” – fejtette ki Bihari Béla. Vidékünkön nem rendelkezünk hatalmas földterületekkel, de ha ezeket korszerű eszközökkel tudjuk megművelni, növelhetjük a versenyképességet. IT a közpolitikákban A programba ez évben bekerült a közpolitikák irányába mutató panel is. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos, a Magyarországon már futó Digitális jólét program felelőse tart előadást a program 2.0 néven meghirdetett, bővített, a határon túlra kiterjesztett változatáról. Bihari Béla szerint az ajánlások jelentős részét az IT Plus Klaszter fogalmazta meg. A panel célja, és ez a meghívott előadók névsorából is látszik, hogy az egész kérdést európai uniós, magyarországi, illetve erdélyi-székelyföldi megközelítésből is kezeljék. Emellett fel szeretnék mutatni a folyamatban lévő kezdeményezéseket: a már említett Design Bankot, az oktatási digitalizációs projektet (pedagógusokkal és oktatási döntéshozókkal közösen), és ezek kapcsán egyfajta tapasztalatcserét, de a támogatási lehetőségeket is megvitatnák. Az oktatás kérdésköre kapcsán Bihari Béla megjegyezte: ezen a téren továbbra is azt az elvet követik, hogy a digitalizáció, illetve annak ismerete olyan alaptudás, mint az írás vagy az olvasás. Idén sem marad el a tech2tech találkozó, a szakvállalatok képviselőinek összejövetele, amelyen jelentős kutatók, egyetemi oktatók, illetve startupperek vesznek részt. A lényeg, hogy olyan előadókat sikerült összegyűjteni, akiket általában csak messze elutazva, komoly összegekért lehet meghallgatni, de most itt, Sepsiszentgyörgyön is lehetőség nyílik betekinteni világukba, gondolkodásmódjukba. Fontosnak látják, hogy minél több vállalkozó is eljöjjön, hiszen továbbra is a digitális lehetőségek széles körű alkalmazása a cél. Az eddigi konferenciák hatásáról Bihari Béla elmondta: öt éve még azt tapasztalták, hogy a térség vállalkozói, a közszféra az informatika adta lehetőségeket kimerítette egy operációs rendszer, egy szerkesztőprogram vagy netán egy könyvelési program alkalmazásával. Az elmúlt két-három évben egyre gyakrabban keresik meg őket tanácsért, legyen szó gyártási folyamatról, online értékesítésről vagy közigazgatásról. A fejlődés jele az innovatív központ létrehozása, amire öt évvel ezelőtt még esély sem volt. Ezek a központok – amint arról az önkormányzatokat is igyekeznek meggyőzni – egyúttal komoly vonzerőt jelenthetnek a fiataloknak a hazatérésre. A klaszter elnöke egyébként szintén rendezvényeik egyik hatásának látja, hogy egyes önkormányzatoknál már felismerték a digitalizáció lehetőségét, megkeresik a szakcégeket, szakmai szervezeteket, hogy megfelelő döntést hozzanak például egy rendszer megvásárlásakor, bevezetésekor. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 22.A digitalizáció a megmaradás záloga: ki lehetne próbálni az innovatív elképzeléseket SzékelyföldönA gazdaság és a kormányzás jövője egyaránt az innovációtól és a digitalizációtól függ, ez Székelyföld megmaradásának és fejlődésének alapja – állapították meg az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia előadói. A magyar kormány Kárpát-medencei digitális ökoszisztémában gondolkodik, programjait kiterjeszti a határon túliakra is – jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális Jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az információ-technológia és az innováció témájában Sepsiszentgyörgyön rendezett háromnapos konferencia zárónapján. A fideszes európai parlamenti képviselő pénteken elmondta, a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti, hanem összetett társadalmi változás, a digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplője 7,5 milliárd ember, az ő szempontjaik szerint lehet helyes döntéseket hozni. Deutsch ismertetése szerint a magyar kormány stratégiája három alappilléren nyugszik: a pedagógusok képzésén, a modern vállalkozások programon és az okos város (smart city) fejlesztéseken, ezekbe is bevonják a magyarok lakta határon túli települések önkormányzati vezetőit. Ugyanakkor jövőre ingyenes, ám színvonalas kompetencia-fejlesztő képzéseket indítanak, digitális programpontokat létesítenek, bevonva a már létező irodahálózatokat. Porcsalmi Bálint szerint hosszú távú és életképes digitális jövőképre van szükség, ha fejlődni akarunk, nem elég lépésről lépésre haladni, hanem ugranunk kell. Az RMDSZ ügyvezető elnöke előadásában kifejtette, az IT-nak stratégiai iparággá kell válnia Székelyföldön, ez a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének kulcsa. Hozzátette, a digitális megoldás nem csodaszer, hiszen az internettel nem lett nagyobb a demokrácia, az esélyegyenlőség nem szűnt meg, hanem újratermelődött. „A technológia szerepe, hogy minőséget hozzon Székelyföldre, márpedig az IT jelenleg nincs ott az első húsz iparág között, miközben Kolozs megyében a harmadik. A digitális stratégia kell legyen Székelyföld fejlesztésének alapja” – szögezte le a politikus, bejelentve: az RMDSZ törvénymódosító javaslatot nyújt be, hogy a képzésekre visszafordított profitot is le lehessen írni az adóból. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a konferencián rámutatott, a közigazgatásban nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg a digitalizáció, hanem az ügyintézést is gyorsítja. Olyan szakok beindítását szorgalmazta, melyek javítják a fiatalok versenyképességét, az informatikai tudás megszerzését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere javaslatot tett a Székelyföldi Innovációs Alap létrehozására, ebbe a térségből elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a régiót. Szerinte Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, ám a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét. Antal arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő közölte, a Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep hárul az EU-s forrásokra, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába állítani. Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke rámutatott: már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás. Szerinte az önkormányzatoknak több nyelven kell kommunikálniuk, a stratégiákba pedig be kell építeni a smart city fogalmát. Krónika (Kolozsvár) 2017. október 25.Székelyföldnek főváros kellBálványoson épülhet fel Elkezdődött a Digitális Székelyföld építése, de van helye a fejlődésnek, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. Minden területen szükség van informatizálásra, de az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a munkavállalókat és a pedagógusokat még ösztönözni kell, hogy használják a digitális eszközöket, fogalmazta meg Bihari Béla. A mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke szerint örvendetes, hogy még mindig találnak olyan, térségünkből elszármazott szakembereket, akik megosztják tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében. Elégedetlenségre ad okot, hogy az önkormányzatoknál vannak számítógépek, de papíron dolgoznak, sok vállalkozó könyvelőjétől érdeklődik anyagi helyzetéről, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és a pedagógusok is idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az előadók körében rendszeresen visszaköszönt az az elv, amelyet Antal Árpád polgármester fogalmazott meg, miszerint Székelyföld fejlesztésében arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, ne máshol létező dolgokat másoljunk, mert mindig le leszünk maradva. Kovászna megye tanácsának alelnöke, Henning László szerint a közigazgatásban várják az alkalmazható fejlesztéseket. Megállapította, hogy az informatikai klaszternek évi 25 millió eurós forgalma van, több mint 300 informatikust foglalkoztat, akik folyamatosan a határokat feszegetik. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, Édler András rámutatott, hogy az IT Plus Klaszter azért alakult, hogy megerősítsenek egy olyan ágazatot, mely magas hozzáadott értéket termel, és erősítheti Székelyföld gazdaságát, jövőképet nyújtson a fiataloknak. Deutsch Tamás EP-képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos szerint „a változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma”. A Digitális Jólét Program a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását tűzte ki célul, mondta Deutsch Tamás, aki szerint fontos eleme, hogy lehetőséget teremt a határon túli nemzeti közösségek, hogy bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint „ha fejlődni akarunk, bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”. Az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez gazdasági húzóágazat és a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy Székelyföldi Innovációs Alap létrehozásának ötletét vetette fel, ahová az elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel ebbe jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a térséget. Felvetette, hogy Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, és a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét. Antal Árpád arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Kovács Zsolt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-30 | 31-53
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
